A canyoning, ahogy a hydrospeed is, a raftinghoz hasonló vadvizes sport. A fő különbség, hogy nincs se hajód, se lapátod. De van egy csomó szurdok, vízesés, meredek sziklafal. Cél, hogy lejuss a völgy aljába. Az, hogy sikamlós köveken gazella módjára szökellsz, úszol, gyalogolsz, s hogy mindezt a folyóban, folyó mellett, folyó fölött ( lehetőleg az „alatt” változatot kerüld) teszed, rajtad múlik. A lényeg, hogy felkapaszkodj egy hegyi patak völgyében ( egy „laza” kis bemelegítés hegymászással), ahonnan leereszkedhetsz (a kötélmászásra emlékeztet, ahol fel kell mennem azért, hogy lejöhessek, de itt legalább történik velem valami útközben) . Miután megmászod a hegyet, hogy eljuss a vízesés kiinduló pontjához, már Jani vagy. Aztán követve a víz útját elindulsz lefelé. Úszol, csúszol, ugrasz, helyenként 12 méteres magasságból szabadesésben veted magad alá, s amikor azt hiszed durvább már nem is lehetne, 45 méter magasból ereszkedhetsz le kötélen a víz iszonyú sodrásában.
A sport falkákba tömörülve űzhető, s a falkavezéreket a szervezők biztosítják. Természetesen itt is diktatúra van (épp mint a raftingnál), s a vezér szava Szent!

Felszerelés ( ezeket nem kell megvásárolnod, mert vízre szálláskor kölcsön kapod őket)

- neoprén ruha + cipő
- mentőmellény
- sisak

  Ha a cikkel lázba hoztunk volna egy ovis csoportot, hogy a kötelező délutáni csihi pihi után útra keljenek canyoning túrázni, sorry, de 7év alatt tilos a móka (és a Mikulás sem létezik ! bruhahaha.. ) . Ha betöltik a 7 évet, akkor a következő 7 évben már szimplán csak „nem ajánlott”, node az „ereszd el a hajam party” 14éves kortól kezdődhet.

  Ahogy a többi vízi sportnál, itt sem hátrány, ha nem rendelkezel víziszonnyal, s a hiszti- és pánik roham sem látogat meg túl gyakran. A hegymászásból adódó fincsi magasságok végett a tériszonyosok is gyakoroljanak erős önkritikát, mielőtt belevágnának.

További érdekes vizisportokról itt olvashatsz!

M. Nicole

(Megosztani, "lájkolni" ér!)