Kezdjük az alapoknál. Többféle snowboard létezik, nem mindegy mire használjuk a deszkát.

Az Alpine vagy alpesi (freecarve) lap az alapja a deszkáknak, hiszen régen a lesiklás volt a cél. Ennek az orra íves, de az is inkább hegyesen, az van csak rendesen felhajlítva, a hátsó, töbnyire egyenes vége alig. Ennél jellemzően egy irányba megy a rider, nem forog, trükközik rajta. Asszimetrikusak is lehetnek, itt a lényeg a sebesség. Olyasmi mint egy kövér síléc. Többnyire merev kötéssel és kemény cipővel használják.

A freeride lap a legelterjedtebb napjainkban. Ezek piskóta alakúak, mindkét végük íves és emelt. Jól használhatók lejtőkön, de parkokban és félcsőben is megállják a helyüket. Ugrásra is alkalmasak, ezért népszerűek. Gyakorlatilag a freestyle és az alpine lapok tulajdonságait ötvözik.

A freestyle lap széles és stabil. Rugalmasságuknak köszönhetően jól lehet vele trükközni, de sajnos ez a sebesség rovására megy. Kezőknek is jó választás.

A snowboard cucc részei

A deszka több rétegből áll. Az alsó réteg a talp, kemény műanyagból van, ezen csúszik a deszka. A talpat fém "kantni", egy él veszi körbe. Ez egyrészt védi az ütődésektől-ütközésektől a holmit, másrészt a kanyarodásban segítí a hóban kapaszkodást.

A deszka középső része a mag. Ez töbnyire fából vagy műanyagból van. Alatta és fölötte szövet van, ami leginkább üveg vagy szénszálas anyagból szokott lenni, a deszka ettől bírja a kiképzést. A felső szövet fölé kerül a dizájnt hordozó gyantás réteg, a deszka köré pedig a műanyag oldalfal tartja össze a szendvicset.

Az orr és a hátsó rész a deszka két végén felhajlított rész. (Kivétel az alpin lapoknál, ahol a hátsó rész nincs felhajlítva. Ez is egyfajta "directional" vagyis egyirányú deszka) Vannak deszkák, amiknél mindkettő egyforma, például a freestyle deszka lehet ilyen. Ezzel mindkét irányban egyformán lehet haladni. A freeride deszkáknál az orr nagyobb és szélesebb, a hátsó rész kisebb. Ezek majdnem "directional" deszkák, vagyis főleg egy irányba haladásra vannak kitalálva, de nem gond ha hátafelé is megy néha a rider.

Az orr szerepe, hogy a deszka ne akadjon el a hóban. Freeride-nál nem ár ha nagyobb az orr, hogy a szűzhóban se akadjunk el vele. A hátsó rész a freestyle-nál, forgásoknál és ugrásoknál a hátra felé érkzésnél jó, mert nem akad le a deszka miatta.

A deszka szélessége is fontos, mielőtt vásárolsz, vigyázz, nehogy túl keskeny legyen, mert ha a lábad lelóg róla, leakadhat a kanyarodásnál. Ha túl széles, akkor meg birkózni kell vele. Vásárlás előtt érdemes próbálgatni a deszkákat, van több olyan kölcsönző, ahol a kikölcsönzött, kipróbált deszkát meg is vásárolhatod, a vételárból pedig levonják a bérleti díjat.

Kötések

Puha kötés: A legelterjedtebb fajta. Puha bakancs való bele, olyasmi, mint a hótaposó csizma. Kezdő és freestyle riderek használják leginkább. Racsnis csatokkal rögzíti a lábfejnél és a bokánál a bakancsot, hátul támasztékkal

Kemény kötés: Nem néz ki túl bonyolultnak. Alpesi deszkákra és profibb ridereknek ajánlott a nagyobb stabilitás miatt. Két fém pánt rögzíti a síbakancsot, egy az orránál, egy hátul. Merevebben tart, mint a puha kötés.

Step-in: A belelépős kötés. Spéci puha bakanccsal használatos, az alján a talpban rögzítő rúd elemmel, ez akad bele a kötésbe. Előnye, hogy nem kell a hóba ülni felcsatoláshoz. Létezik a sima, nagyjából korong alakú kötés, de újabban hátsó támasztékos is van. Fejlesztik ezerrel.

A Bakancs

Puha, kemény, vagy step in, ahogy a kötéseknél már leírtuk. A választásnál figyelni kell, hogy vastag zknival próbálja fel az ember, amivel élesbe is használni fogja. A puha bakancsnál nem árt, ha 1-1,5 számmal nagyob a lábunknál, mert ha pont jó, terhelésnél mikor dőlsz benne előre vagy hátra, nyomni fogja a lábadat.

(Megosztani, "lájkolni" ér!)